Fura szokások - Doojoon (E\1) x Yoseob

Néha tényleg nem hiszem el.

- Seob, kérlek…

- Kell. Most. – ellentmondás nem tűrő hangon folytatja az öltözést. Sóhajtva mászok ki én is összetolt ágyunkból, ruháim után kutatok. Yoseob és a fura szokásai… Szex után két dolgot akarhat: vagy gyümölcsöt, vagy egy könyvet. Azt, hogy megéhezik még megértem, de nem tudom felfogni mi a jó abban, hogy órákat hasal egy könyv fölött, sokszor nem is olvassa, csak lapozgatja. Sóhajtva cibálom magamra ruháim, még zuhanyozni se mentünk el, izzadt bőrömre kellemetlenül tapad az anyag. Utolsó reménysugárként ragadom meg az ágy mellett heverő gyümölcstálat.

- Ez biztos nem jó? – felé tartom, de makacsul megrázza fejét. Reménykedő mosolyom lehervad arcomról, visszadobom a tálat, nem figyelve, hogy hogy érkezik le. Pechemre a hotelszobákat még nem szerelték fel könyvekkel. Pulóverem kapucniját felhúzva lépek ki szobánkból, Yoseobbal a nyomomban. Ha a menedzserünk megtudja, hogy kilógtunk nekünk végünk. De a szerencse csak mellénk szegődött, észrevétlenül hagyjuk el az épületet, sőt még egy közeli könyvtárat is találunk. Már zárnának, így este tíz körül, de csak kikönyörögjük, hogy hadd mehessünk be. Fejem csóválva követem Yoseobot, vidáman dúdolva ugrándozik a sorok között. Hogy van ennyi energiája? Alig fél órája döngöltem a matracba, alig bírom húzni magam… Hirtelen torpan meg, édesen csücsörítve böngészi a könyvek gerincét. Végül döntésre jut, egy magasabb polcról szeretne megszerezni egy kötetet. Lábujjhegyre emelkedik, felnyújtja kezét, de még így sem éri el. Ahogy nyújtózkodik felsője felcsúszik, kilátszik csípője, dereka, bőrén halványan látszanak ujjaim nyomai. Alsóajkam beharapva lépek teljesen mögé, nem vagyok sokkal magasabb, de pont elérem. Egyik karommal átölelem derekát, hogy magamhoz húzzam, míg másikkal a könyvért nyúlok. Ujjaim csupasz derekát cirógatják, fejem nyakához dörgölöm, lassan kezdem csókolgatni bőrét.

- Doo… Mit csinálsz?

- Én? Ugyan semmit… - fülét rágcsálom meg miközben kihúzom a könyvet a helyéről.

- Ne csináld, bárki megláthat…

- Ugyan, az a nő a pénztárnál már rég bealudt. – kuncogva nyalok füle mögé, mire megremeg, ott az egyik legérzékenyebb.

- De nem rég csináltuk.

- Seobie, belőled sosem elég. – a könyvet egy alacsonyabban lévő polcra fektetem, hogy másik kezem is dereka köré tudjam fonni. Teljesen mellkasomhoz húzom, fenekéhez dörgölöm csípőm, jelezve, hogy már kívánom. Tenyerem felsője alá csúszik, lapos, enyhén kockázott hasán futnak végig ujjaim, majd elérik mellbimbóját. Gyengéden körzök körülötte, egészen addig, amíg meg nem keményedik.

- Hihetetlen vagy… - sóhajtva ejti hátra fejér vállamra, készségesen tolja ki hátsóját, hogy jobban összedörzsölődjünk.

- Én? Nem én akarok fura dolgokat szeretkezés után… - fülébe morgok, nyakán már több vörös foltot hagytam. Lesz dolguk a sminkeseknek.

- De nem én indulok rá a másikra egy könyvtárban…

- Ugyan, ugyan… Nem vagyok egyedül. – gyengéden markolok ölére, már legalább olyan kemény, mint én. – Gyors leszek Seobie, senki sem fogja észrevenni… - nadrágját csak addig tolom le, amíg szükséges, formás fenekébe markolok. Farmerem hátsó zsebéből óvszert halászok elő, mindig van nálam egy vészhelyzet esetére. Farmerem elejét kibontom, a gumi tasakját feltépve görgetem magamra. A hotelben nem találtam az alsóm. Orrommal cirógatom meg tarkóját.

- Lehet, hogy kicsit fájni fog. Sajnálom. – puszit adok bőrére, mielőtt bejáratához igazítanám magam. Az óvszer alapból síkosított, remélem a korábbi tágítás még nem tűnt el… Lassan, könnyedén csúszok belé, elégedett sóhajjal döntöm homlokom vállának. Kényelmes tempóban kezdek mozogni, teste így, újabb tágítás nélkül is odaadóan fogad magába. Izmait befeszíti, hogy nekem jobb legyen, érzi, hogy most nem az a cél, hogy ő minél hamarabb elmenjen.

- Seob… - fülébe morgok, maga löki hátra csípőjét, hogy gyorsabb ritmusra ösztönözzön. Derekára markolva teszek eleget kérésének, arcom nyakába temetem, hogy ne adjak hangot élvezetemnek. Így másodszorra kitartásom már nem a legjobb, halk torokhanggal ér el az orgazmus. Kissé pihegek, de kihúzódom belőle, megperdítve nyomom a polcnak, hevesen csókolva puha, telt ajkait. Cuppanással válok el tőle, a szemkontaktust tartva térdelek elé, hogy számmal elégítsem ki. Erősen szopom, szívom hosszát, nyelvem hozzányomva, fogaimmal gyengéden karistolva érzékeny bőrét. Szűkölve markol hajamba, megpróbálja elhúzni fejem, de nem hagyom. Felpillantok rá, még látom élvezettől eltorzul arcát, szemeit összeszorítja, fogai alsóajkába vájnak. Mivel ez már nem az első alkalom, könnyedén lenyelem számba spriccelő ondóját, szám szélét megnyalva állok fel, hogy újabb csókot váltsunk. Lihegve dől teljesen a polcnak, így felrángatom nadrágját, mielőtt magammal foglalkoznék. A gumit lerántom már ernyedő merevedésemről, farmerom zipzárját felhúzom, még a gombot is sikerül egy kézzel helyére bujtatnom. Gyakorlat teszi a mestert. Gyorsan körbepillantok, de egy kukát se látok, így egy tetszőleges könyvet húzok ki helyéről, szétnyitom, lapjai közé dobom a használt gumit, mielőtt összecsapnám és visszalökném korábbi helyére.

- Fujj, te beteg vagy. – Seob fintorogva löki el magát támaszától, mintha mi sem történt volna indul kifelé.

- Hé, ez nem kell? – a korábban kiválasztott piros borítós kötetet veszem kézbe. Válla fölött néz vissza rám, értetlenül vonja össze szemöldökét, így meglóbálom kezem, hogy lássa mit is kell figyelni.

- Az meg minek? Epret akarok. – kuncogva rázom meg fejem, mielőtt tovább indulnék visszalököm helyére a kötetet.

Játékszer - Taecyeon (E\1) x Taemin

Unottan figyelem a körülöttem zajló eseményeket. Egy újabb unalmas Music Bankes próba… Bár feldobhatnám kicsit, ha megtalálnám a prédám. Körbenézek a teremben, több lehetőséget is látok.

- Valaki tudna hozni a raktárból egy új égőkészletet? – ja igen, épp a színpadi képet állítják be.

- Majd én hozok! – a SHINee Taeminje áll fel. – Csak nem tudom, hogy hol van a raktár…

- Majd én elkísérem. – vigyorogva emelkedek fel székemből én is, ragadozó tekintettel figyelem, ahogy Taemin vidáman mellém ugrándozik. Hátára teszem kezem, hogy gyengéden vezetve a raktárhoz kísérjem. A dohos szoba jó távol van mindentől, csak ritkán esz ide a fene valakit. Némán csukom be magam mögött az ajtót, a biztonság kedvéért egy nehezebb dobozt észrevétlenül elé lökök.

- Na, merre vannak azok az égők? – nyújtózkodva lép a terem közepe felé, felsője felhúzódik, így kilátszik a dereka. Hmmm… Fincsi.

- Legutóbb mintha arra láttam volna. – egy nagyobb doboz felé mutatok, ami mellé korábban már odakészítettem egy kisebbet. Hallgatva rám lép a dobozhoz, fölé hajolva kezd el benne kutakodni.

- Figyelj már, nem találom… - vigyorogva lépek mögé, oldalai mellé támaszkodva hajolok hátára, formás kis feneke ágyékomhoz nyomódik.

- Én se látom… Taemin… – forró leheletem fülének csapódik, érzem, hogy megremeg karjaim között. – Nagyon csinos vagy. – végigsimítok gerince mentén, melegítőalsója szélénél megállok, majd ujjaim a nadrág és alsója dereka alá csúsztatva rántom le róla.

- Hé! Mit csinálsz? – ficeregni kezd alattam, felegyenesedne, de én erősebb vagyok, hátára tenyerelve tartom lent felsőtestét. Lábammal rúgom közelebb a kis dobozt, így lehajolva épp bele érek. Először síkosítót veszek elő, két ujjamat kenem be vele. Feneke partjai közé csúsztatom egyiket majd egy hirtelen mozdulattal tövig nyomom belé. Felsikít, de gyorsan alsóajkába harap, hogy tompítsa hangját. Okos fiú… Ki-be járatom ujjam, viszonylag gyors ritmusban, hogy minél hamarabb kezdjen tágulni, közben kitapintom prosztatája pontos helyét. Második ujjam hamar csatlakozik, ollózva lazítom tovább szűk bejárata izmait. Farkam már csak a gondolatra is megrándul, hogy nemsokára befogad majd ez az őrjítő forróság. Taemin csendesen nyüszögve tűri ügyködésem, néha-néha nyög fel csak hangosabban mikor eltalálom prosztatáját. Füléhez hajolok, megrágcsálom kicsit mielőtt bele susognám.

- Azért amiért ilyen jó fiú vagy, adok egy kis ajándékot. – fülébe nyalok mielőtt kihúznám belőle ujjaim, hogy ismét a dobozba túrjak. Szinte csalódottan sóhajt fel ahogy elhagyom testét, vigyorom csak szélesedik. Pár percig turkálok a dobozban mikor végre kezembe akad a megfelelő. Még síkos bejáratához illesztem a kis, tojás alakú vibrátort, határozott mozdulattal tolom belé, föl, egészen prosztatája mellé.

- Mi a fenét csinálsz? – válla fölött hátranéz, ismét megpróbál szabadulni tőlem, de nem hagyom.

- Mondtam, ajándékot adok. – fülébe kuncogok mielőtt az apró távirányítóért nyúlnék. – Figyelj cica… - rögtön közepes tempóra kapcsolom, szinte azonnal, sikítva élvez el. Teljesen a dobozra fekszik, szerencse, hogy nem karton, hanem fa. Vigyorogva nyúlok újra a kisebb dobozba. Amíg teljesen kiütve liheg, még mindig merev férfiasságát veszem tenyerembe, pár húzás után könnyedén csúsztatom rá a gyűrűt. A belőle kilógó három szíjból kettőt dereka köré húzok, a harmadikat lábai között vezetem át, feneke két partja közé csúsztatom, mielőtt hátul egy kis kulcs segítségével egymáshoz rögzítem őket. Végül kikapcsolom a vibrátort, távirányítóját zsebembe süllyesztem. Taemin lihegve csúszik a földre, ahogy az inger abbamarad. Térdei koppannak a padlón, remegve próbálja ülve tartani magát. Többször is végignézek reszkető alakján, kedvem támad most azonnal magamévá tenni, de akkor oda lenne a szórakozás.

- Nyald le.

- Mit? – értetlenül pillant fel rám, ha lehet még szélesebb vigyorral biccentek a doboz oldala felé. Ondója lassan folyik le a fán.

- Fujj, nem!

- Csináld vagy valami mást kell a szádba venned. – jelentőségteljesen markolok ölembe, mire rögtön visszafordítja a fejét a doboz felé. Kis rózsaszín nyelve előbukkan ajkai közül, lassan kezdi el saját élvezetét lenyalni. Szám megnyalva nyúlnék nadrágomba, de mobilom csipogása megállít. Mi a picsa… Morogva nyúlok érte, Junsutól jött sms, hogy hol a francben vagyok, most jövünk mi a próbában. Dühöset szusszantva vágom mobil zsebembe a kulcs és a távirányító mellé. Végignézek magamon, szerencsére nem látszik, hogy milyen beton kemény a farkam, jó a szabása ennek a nadrágnak.

- Felöltözhetsz, az égők ott vannak. – a terem másik végébe mutatok, mielőtt kirohannék. A próba után ismét a közönség soraiban ülök, ördögi vigyorral figyelem a SHINeet. Egyik kezem zsebembe csúszik, a lehető legkisebb fokozatot állítom be a távirányítón. Látom, hogy Taemin megugrik, a többiek aggódva pillantanak rá, de ő csak nevetve próbálja kimagyarázni, közben ujjait tördeli háta mögött. Lassan felállnak a kezdő pozícióba, Taemin továbbra is zavartan viselkedik, nem is tudom miért. Kuncogva csúszik lejjebb a széken, a többiek furán néznek rám, de én csak meghúzom vállam. Elkezdik a Sherlockot, várok egy ideig, majd amikor Minnie kerül középre, ujjam véletlenül megcsúszik a kapcsoló, egészen a maximumra tolom fel. Sikítva rogy össze, összehúzza magát, karjait hasa előtt fontja össze. Ohhh csak nem a merevedésed próbálod takargatni? A többi tag rögtön körű gyűlik, aggódva kérdezgetik. Felpattanva lépek fel a színpadra, pár hosszú lépéssel melléjük érek. Hallom, ahogy Taemin valami olyasmit nyöszörög, hogy görcsöl a gyomra. Na persze, a gyomra.

- Majd én elviszem az orvosiba, te próbáljatok tovább. – rövid győzködés után beleegyeznek, gyorsan kapom ölembe Taemint, a távolabbi orvosi felé veszem az irányt, tudom jól, hogy a doki a közelebbiben van. Nem mintha szüksége lenne rá. Az ágyra dobom, magam mögött kulcsra zárom az ajtót. Most, hogy kettesben vagyunk gátlástalanul vergődik az ágyon, sarkait a matracba vájja, izzad, liheg, tudom, hogy az orgazmus szélén van, de a gyűrű nem engedi, hogy elélvezzen. Vigyorogva cibálom le róla ruháit, teste gyönyörűen feszül meg. Jól választottam. Magamról is lehámozom a ruhákat, már csak a látványtól is merev vagyok. Feje mellé térdelek a matracra, párat húzok férfiasságomon mielőtt arcához dörgölném. Nyitott szájjal liheg, így csúcsát könnyedén ajkai közé csúsztatom, hajába markolva húzom magamra fejét.

- Szopd. – gondolkozás nélkül engedelmeskedik, csípőm hevesen mozgatom, mélyen torkára csúsztatom magam. Teljes extázisban van, így nem igazán zavarja. Én se vagyok sokkal jobb állapotban, míg ő korábban már megkönnyebbült egyszer, nekem tartanom kellett magam. Kihúzódom szájából, erősen markolom tincseit, hogy fejét egyhelyben tartsam. Saját merevedésemre fonom ujjaim, mélyen a szemébe nézek miközben kiverem magamnak. Mély torokhangon felnyögve élvezek el, spermám arcára fröccsen. Felemeli egyik remegő kezét, hogy letörölje, de elütöm kezét.

- Vedd le…- elhaló hangon nyöszörög, másik keze, merevedéséhez csúszik.

- Jó cicus voltál, így megérdemled… - nadrágomért nyúlok, kiveszem zsebe tartalmát. Dereka lá nyúlok, a kulcsot a zárba helyezve forgatom el, így le tudom húzni róla a gyűrűt is. Rögtön elmegy, élvezete hasára, mellkasára fröccsen. Vigyorogva kapcsolom ki a vibrátort, megkönnyebbülten sóhajt, pedig még nem végeztem vele, de nem ám… Síkosítót nyomok tenyeremre, szétkenem ujjaimon mielőtt kettőt testébe tolnék, benedvesítve bejáratát. Csak párat fordítok rajtuk mielőtt kihúznám belőle, szeretem ha erősen szorít. A kilógó zsinórt megragadva húzom ki belőle a vibrátort, erre most mát nem lesz szükség. Újból kemény férfiasságom is bekenem a zselével, habár nyálától síkos, de tudom, hogy ez nem elég. Csípőjét megragadva húzom közelebb, először csak merevedésem hegyét nyomom hozzá, majd nyögve elmerülök benne. Kicsit várok, hogy megszokjon, nem akarom teljesen szétszakítani. Amint izmai görcse ellazul, durván kezdek mozogni benne, csak saját kielégülésem érdekel. De teste annyira ki van már készülve, hogy ezt is élvezi. Feje mellett támaszkodom meg, egyik lábát vállamra húzom, hogy mélyebbre jussak. Fejét jobbra-balra veti, szemei befordulnak az élvezettől. Újból teljesen merev férfiassága dörzsölődik hasamnak. A fiatalság előnye. Vigyorogva hajolok nyakára, szívom, harapom bőrét. Taemin hangtalanul élvez el újra, izmai összehúzódására mélyen belé lövellem magom. Lihegve hajtom homlokom vállára, pár perc alatt összeszedem magam, kihúzódva belőle ülök sarkaimra. Némán figyelem reszkető, pihegő alakját. Élvezetünk beborítja testét, ahogy oldalra fordul látom combjain végigfolyni ondóm. Szám megnyalva mászok újra fölé.

- Tudod Minnie, lehet, hogy meggondolom magam, és nem csak egy menetre kellesz – fülét rágcsálva próbálom rávenni testét egy újabb körre.

Tánc próba - Key (E\1) x Jonghyun

Összerezzenek, ahogy Jonghyun próbatermünk ajtaját becsapva viharzik ki a teremből. Vállam fölött hátra nézek, de tekintetem természetesen csak a zárt falappal találkozik. Sóhajtva fordulok a kanapé felé, de nincs bennem elég erő, hogy elinduljak, alig érzem a lábaim. Órák óta próbáltuk az új combackszámunk táncát, Jonghyun miatt. Elrontja, elfelejti a lépéseket. Még Minhonál is nehezebben tanul... Mivel lábaim továbbra sem akarnak megindulni, lenézek a padlóra, apró fintorral vetem magam Jinki mellé a földre, elfogadom a felém nyújtott vizes palackot. Pólóm szélével megtörlöm száját, mielőtt ajkaimhoz emelném, tudom, hogy felesleges, így talán még több baktériumot viszek fel rá, de ha nem tenném, olyan lenne, mintha smárolnék Jinkivel. Uhh. Kiráz a hideg a gondolatra.

- Menj utána. - Minho az ajtó felé pillant, mielőtt hátravágná magát.

- Mégis mi a francnak? - összehúzom szemöldököm, megjátszott unalom látszik arcomon.

- Ne légy nevetséges. Nyilvánvalóak vagytok, mindenki tudja, hogy mi van köztetek. - könyökeire támaszkodva néz fel rám, nekem pedig szemöldököm felszalad homlokomon.

- Mi nyilvánvalóak? Tudod mi a nyilvánvaló? Az, hogy Jinki Lunával kefél te meg Taeminnel. - döbbenetükre győztes mosolyt villantok, majd gyorsan feltápászkodok, elhagyom a termet még mielőtt kitörne a háború. Jókedvűen lököm be a mosdó ajtaját, tudom jól, hogy itt van. - Hé, Jong, ne játszd a drámakirálynőt, ne lopd el a szerepem! – megtorpanok, ahogy meglátom, karjain támaszkodva görnyed a mosdó felé, hajából apró vízcseppek hullanak a porcelánra. Mi a?

- Jong... - bizonytalanul lépek közelebb, felkarját érintem meg, hogy magamra vonjam figyelmét. Nem mozdul meg, de érzem izmai összerándulását tenyerem alatt. - Jong, édes... - ezzel végre elérem, hogy rám nézzen, de nem derít fel a látvány. Kisírt szemek, fognyomtól vörös ajkak... Másik kezem hátára csúsztatom, kör-körös mozdulatokkal masszírozom ki a görcsöt izmaiból.

- Sajnálom Bumie... - szám széle megrándul a becenév hallatán, utálom, ha becézget, olyan érzésem lesz tőle, mintha alárendelt lennék. Attól, hogy én nyitom szét a lábam, még nem vagyok az. Karjai derekam köré csúsznak, kétségbeesetten von közel magához, így én is megenyhülök, sóhajtva hajtom fejem vállára.

- Ugyan már. Kapd össze magad, már mind haza akarunk jutni.

- De nem megy, annyira szerencsétlen vagyok…

- Jong, tudod, hogy nem szeretem, ha sajnáltatod magad. – orrommal cirógatom meg nyakát, szusszanva bújik közelebb fejével.

- Sajnálom… - irritáltan szusszanok egyet – De annyira feszült vagyok… Nem akarok fellépni, annyira félek, hogy elrontom és…

- Hülyeség. Ne gondolj ilyen szarságokra. Segítek lenyugodni, aztán visszamegyünk, tökéletesen, érted? Tökéletesen megcsináljuk a koreót, aztán haza húzunk, holnapra meg beteget jelentünk, mert a hátam közepére se kívánom a SMEt.

- És mégis, hogy akarsz ellazítani? – hallom a hangján, hogy ajkain már bling bling vigyor feszül. Na, ezt szeretem. Elhúzódok tőle, hogy a szemébe nézhessek.

- Kettőt találhatsz. – megnyalom ajkaim, majd inkább az övét veszem célba. Heves táncba hívom nyelvét, a mosdóhoz nyomom testét enyémmel. Számba morog, fenekembe markolva présel jobban magához. Ez az… Ujjatlanjába markolva hátrálok pár lépést, amíg be nem érünk egy fülkébe. Nem akarom, hogy ha valaki belép, premier plánba lássa, hogy éppen leszopom. Veszi az adást, becsapja maga mögött az ajtót, még a zárat is elfordítja. Okos dínó… Húsos alsóajkába harapok, mielőtt elválnék tőle, csintalan mosollyal térdelek le elé. Súlyomat egyik lábamról másikra helyezem, a csempe hideg és kemény, kényelmetlenül nyomja térdeim. Megpróbálom figyelmen kívül hagyni, felsőjét feltűrve nyalok köldökébe.

- Bumie… - izzadtságtól nedves hajamba túr, megpróbálja lejjebb nyomni fejem, de én felfelé indulok el inkább, mellkasa határozott kockáit rajzolom körbe nyelvemmel, ajkaimmal. Tenyerem ölére nyomom, vigyorom szélesedik, már félig merev csupán ennyitől… Lejjebb rángatom nadrágját, hasáról, csípőjére csúsztatom ajkaim, kiálló csontjára harapok rá, nyögve veti hátra fejét, hangos koppanással találkozik a falappal. Itt különösen érzékeny és vékony a bőre. Amennyire tudom megrágcsálom, majd nyelvemmel nyugtatom a kipirosodott, égő bőrfelületet. Cuppanva válok el bőrétől, félig lehunyt pilláim alól, incselkedve pillantok fel rá. Ajkaim szétválnak, meleg leheletem merevségén csapódik le. Morranva markol erősebben hajamba, durván ránt közelebb. Mivel elfordítom fejem így férfiassága csak arcom súrolja, előváladéktól nedvesen csúszik bőrömön. Dorombolva dörgölöm hozzá arcom, majd hagyom, hogy ajkaim megérintsék tövét. A biztonság kedvéért egyik kezemmel csípőjére fogok, a másik saját felsőm alá csúszik. Nyelvem hegyét kidugva nyalom végig férfiasságán feszülő eret, csúcsához érve beengedem számba, gyengéden szívom meg, makkján körzök nyelvemmel.

- Ne szórakozz… - sziszegve nyomja lentebb fejem, megsajnálva engedem mélyebbre, egészen addig, amíg orrom alhasához nem ér. Erősen szívva, lassan csúsztatom ki, fogaim gyengéden húzom végig bőrén. Ugyan ilyen tempóval indulnék vissza, de pillanatok alatt elege lesz, csuklómra markolva löki le magáról kezem, csípőjét lendítve merül el számban. Vissza kell fognom az öklendezést, ahogy hirtelen túl mélyre löki magát, de hamar ellazítom torkom. Ha így hát így… Szabaddá vált kezem nadrágomba süllyesztem. Még közelében sem vagyok az orgazmusnak, így meg, hogy szó szerint szétbassza a szám, nem is leszek. Tényleg nagyon kiakadhatott, ha ennyire nem figyel rám… Ahogy egyre közelebb jár, egyre erősebben markolja hajam, biztos vagyok benne, hogy pár szálat már sikerült kitépni. Állat… Miért is hagyom én ezt? Ja igen, vagyok olyan idióta, hogy szeretem… Fejem mélyen magára nyomva élvez el, köhögve rántom el tőle fejem, ondóját lábunk mellé a földre köpöm. Tudja jól, hogy nem szeretem, ha… Mérgeset szusszanva rántom ki pólóm alól kezem, hogy kézfejemmel megtöröljem szám. Felpillantok rá, tekintetem dühösnek szánom, de ahogy meglátom az ajtónak remegve támaszkodó, pihegő alakját elszáll a mérgem. Fejét hátradönti, ádámcsutkája fel-le ugrál, ahogy nyel. Kedvem támadt beleharapni, majd ájulásig gyűrni a lepedőt Jonggal… Szusszanva rázom meg fejem, elfintorodok undoromban, ahogy a padlóra pillantok. Végül megsajnálom a takarítónőt, pár kocka vécépapírt letépve törlöm föl. Jong tudd, hogy tartozol nekem. Nagyon is sokkal.

Szülinapi ajándék - Kevin (E\1) x Dongho

- Nos Dongho, mától kezdve a legtöbb országban legálisan piálhatsz. - Eli nevetve bont fel egy újabb sört, az asztalon keresztül csúsztatja, hogy elérjen Donghohoz. Már a sokadik üvegen vagyunk túl, Donho ma lett 18, a többiek eldöntötték, hogy a sárga földig itatják.

- Már te... tén... tényleg nem bírom. - Dongho nevetve borul Soohyun vállára. Remélem nem az a cél, hogy behányjon. Ha megteszi, biztos nekem kell majd felkaparni.

- Beléd fér még az! - Hoon megveregeti a vállát, erőszakkal nyomják az üveget Dongho kezébe. Szegény srácnak már lassan keresztbe áll a szeme.

- Jól van, szálljatok le róla, haza viszem. - az asztalt megkerülve lépek Dongho mögé, vállára fogva segítem fel. Nem bír talpon maradni, esetlenül kapaszkodik belém. - Ti meg próbáljátok meg nem az asztal alá inni magatokat. Nehezen, de kirángatom Donghot a szórakozóhely elé, hogy leintsek egy taxit. Máskor nem csinálnék ilyet, de mardos a bűntudat, amiért teljesen elfelejtettem a szülinapját, ajándékot se vettem... Kisebb nehézségek árán betuszkolom a járműbe, mellé ülve mondom be a címet. Dongho halkat sóhajtva ejti vállamra a fejét.

- Kevin...

- Hmm? - szemem sarkából pillantok le rá.

- Olyan csinos vagy...

- Bazd meg Dongho, ne kezd te is...

- De komolyan... - felemeli kezét, gyengéden érinti meg arcom, állam vonalán futnak végig ujjai.

- Na, vidd innen a kezed, mielőtt el találom törni az ujjaid. - mérgeset szusszanva csapok kézfejére. Nem mintha nem játszottam volna már a gondolattal, hogy ő meg én, de az biztos, hogy most telibe rókázna, ha ágyra vágnám... Szerencsére megérkezünk lakásunk elé, a sofőrnek meg sem számolva dobok pár wont, amíg Dongho kikászálódik a hátsó ülésről. Lehet, hogy máris kezd kijózanodni, sokkal biztosabban áll, mint korábban. Mellé lépek, de már nem szorul rá a támogatásomra. Amint belépünk bazárom magunk mögött az ajtót. Már épp felé fordulnék, hogy kell-e neki valami, amikor testével szorít a falaphoz.

- Mi a fasz? Dongho ne szórakozz, nem vagyok olyan hangulatban... - tenyereim az ajtónak feszítem, hogy ellökjem magam, de Dongho meglepően stabilan présel a falaphoz. Nem gondoltam, hogy ennyi erő van benne.

- Kev... Nem vettél nekem ajándékot...

- Mondtam már, hogy sajnálom! Mondd, hogy mit akarsz és...

- Téged. - nyugodt hangon szakít félbe, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne.

- Mégis mit akarsz? Kössek masnit a farkamra vagy mi? - kuncogva emelkedik lábujjhegyre, végig nyal fülkagylómon.

- Ha szeretnéd... Nem is tudtam, hogy ilyen dolgok izgatnak fel, hyung... - hangjában leheletnyi gúny csendül, továbbra se hagyja abba fülem molesztálását.

- Mert nem is bazd meg, engedj el. - újra megpróbálom ellökni magam, de talán az alkohol miatt nem sikerül, olyan gyengének érzem magam. Pedig nem is ittam annyit...

- Komolyan mondtam, kérem az ajándékom... - a fülem mögötti érzékeny résztől nyal végig bőrömön, egészen addig, amíg felsőm kivágása engedi. Derekamba markolva ránt el az ajtótól, egymást lökdösve érünk el a hálóig. Végül ő győz, maga alá gyűr, az ajtóhoz legközelebb eső ágyra zuhanunk. Egyik kezével hátamra tenyerel a másikkal övem, nadrágom elejét bontogatja. Ügyes ujjai hamar kioldják farmerem, alsómmal együtt rángatja le combom közepéig. Ahogy hátamra hajol, hogy tarkómra hintsen csókot, alteste fenekemhez nyomódik, érzem, hogy mennyire merev már. Kevin bazd meg, ezt nem úszod meg... Sóhajtva lazítom el testem, maga a gondolat nem szörnyű annyira, de régen voltam már ilyen helyzetben és nem félig részegen képzeltem a felelevenítést. Hallom, ahogy zipzárjával bajlódik, hamarosan meg is érzem előváladéktól síkos férfiasságát fenekem partjai közé csúszni. Szusszanva fúrom fejem a matracba, testemben kezd feléledni a vágy, kezdődő merevedésem kényelmetlenül nyomódik az ágyneműhöz. Fájdalmasan nyögök fel, a lepedőbe markolok, ahogy mindenféle felkészítés nélkül kezd belém hatolni. Testem rögtön ellenkezni kezd, teljesen megfeszül minden izmom. Azt a kurva... Újra mocorogni kezdek, valahogy sikerül oldalamra fordulnom, bordáira taposva lököm el magamtól.

- Te teljesen megőrültél baszki?! Szét akarsz szakítani?! - hátamra fordulok, dühösen próbálom kipislogni a könnyeket a szememből.

- Sajnálom Kev... Én nem tudtam, hogy hogy...

- Várj, várj, várj! Te még sosem csináltál ilyet, mi? - válaszát meg sem várva rántom ki Hoon fiókját, síkosítót, óvszert veszek elő.

- Remélem, azért egy gumit fel tudsz húzni. - mellkasának dobom a kis kék tasakot, majd a síkosító kupakját felpattintva nyomok bőségesen ujjaimra. Nem igaz, hogy mindent nekem kell csinálnom. Száraz kezemmel hasam cirógatom, megpróbálom magam újból izgalomba hozni, amíg másik kezemet felhúzott lábaim közé csúsztatom. Először lágyan körzök bejáratomnál, hogy a külső izomgyűrűt ellazítsam, majd lassan csúsztatom be első ujjam. Alsóajkamba harapva folytok el egy jóleső nyögést. Szemeim lehunyva döntöm hátra fejem, megpróbálok lazítani, élvezni a dolgot.

- Kev... - Dongho bátortalanul szólít meg, de nem nézek rá, túlságosan is elfoglal, hogy már két ujjal ollózva készítsem fel magam.

- Hmm...? - szabad kezem felcsúsztatom mellkasomon, mellbimbómat kezdem morzsolgatni.

- Az óvszer... Nem jó rám...

- Bazd meg, találd fel magad, a többieknek is biztos van...

- Jó... - az ágy halkan nyikordul, ahogy feláll róla, hallom, ahogy fiókokat húzogat ki, kutat bennük. Sóhajtva csúsztatom harmadik ujjam is magamba, elég gyorsan tágulok szerencsére. Dongho hamarosan visszaér, szólni se kell, magától nyúl a síkosítóért. Okos fiú, gyorsan tanul. Ujjaim kihúzva fordulok hasamra, majd feltolom magam négykézlábra.

- Ha nem akarod, hogy megint megrúgjalak, hallgatsz rám és lassan csinálod. Nagyon lassan. Ja és ha nyakon hánysz, nagyon megverlek...

- Rendben... - ide hallom, hogy mekkorát nyel, gyengéden ragadja meg egyik kezével csípőm, bár már hiába finomkodik, ujjai nyoma már így is bőrömet tarkítja. Lassan vezeti belém férfiasságát. Amíg csípője fenekemhez nem ér benn tartom a levegőt, csak akkor fújom ki, amikor megáll.

- Most elkezdhetsz mozogni. Lassan. - óvatosan húzódik ki, majd csúszik vissza. Reszketve sóhajtok fel, már hiányzott az érzés, hogy teljesen kitöltsenek. Dongho lassan ráérez a ritmusra, szaggatott mozdulatai összefüggővé válnak, sőt egészen jól csinálja. Sóhajtva ejtem előre a fejem, ahogy eléggé jó szöget talál.

- Egy kicsit még balra... - hangosan nyögök fel, ahogy teljesíti kérésem és eltalálja prosztatám. - Ezaz...! - elfúlva nyögök fel újra és újra. Fejem a matracba nyomom, hogy elfojtsam élvezetem egyre erősödő hangjait. Hasamhoz nyúl, merevedésem köré zárja ujjait, csuklóját csípője ritmusához igazítja, a párnák közé sikoltom gyönyöröm. Ahogy kihúzódik belőlem és elenged, egyből összecsuklom, halkan pihegve próbálok magamhoz térni.

- Kev...

- Hmm...?

- Köszönöm. - fölém hajolva ad tarkómra csókot.

- Van mit Dongho, van mit...

Közös vágyak - Kiseop (E/1) x Kevin

Annyira gyönyörű... A mosolya, a nevetése... Halkan sóhajtva szakítom el tőle a tekintetem, még mielőtt valakinek feltűnik, hogy bámulom. A mellettem ülő Soohyunra nézek, de már rég nem tudom, hogy miről van szó. Mikor meghallom nevetését azonnal felé kapom a fejem, szinte könnyezve borul Eli vállára, aki egyik karjával átölelve húzza magához. Ökölbe szorul a kezem az asztallap alatt, iszonyúan féltékeny vagyok, pedig ennyit én is megtehetnék, ha nem félnék attól, hogy nem tudom kontrolálni magam és valami olyat teszek, amiért örökre ellök magától. Kevin hirtelen pillant rám, tekintetünk találkozik, de gyorsan megszakítom a szemkontaktust. Olyan vagyok, mint egy kisgyerek, akit rajtakaptak, hogy rosszat csinál...

- Srácok, én szerintem haza megyek, túl fáradt vagyok a bulizáshoz. Szükségem van a szépítő alvásra. - kacagva áll fel, nagy a késztetés, hogy kövessem, de erőszakkal ülve tartom magam.

- Haza kísérjelek? - Eli kintebb tolja a széket, mint aki menni készül, most legszívesebben beverném a képét. De szerencsére Kevin visszautasítja.

- Nem kell, menjetek csak, érezzétek jól magatokat. Nem is lakunk messze, meg amúgy is hívok taxit, tudjátok ki fog annyit sétálni. - mind felnevetünk, Kevin intve távozik. Tekintetemmel addig követem, amíg ki nem lép az ajtón.

- Szerintem mi is indulhatnánk. - Hoon lerakja a poharát mire a többiek egyetértően bólintanak. Én is összeszedem a cuccaim, az éttermet elhagyva indulunk a közeli szórakozóhely felé. Semmi kedvem az egészhez, pedig mint mindig rengeteg lány és fiú tapad rám, de én csak egy valakire tudok gondolni. Őt látom minden csinos lányban, minden törékeny fiúcskában. Nehezen török át a tömegen, a pultnál iszogató Soohyunt veszem célba. Füléhez hajolok, de még így is kiabálnom kell az üvöltő zene miatt.

- Haza megyek, eléggé fáj a fejem... - távolabb hajolok, hogy lássam arcát. Bólint, bár hangját nem hallom, szája mozgásáról le tudom olvasni, hogy "Vigyázz magadra." Én is bólintok, majd gyorsan elhagyom a helyet, egy közeli taxit leintve vitetem magam haza. Csendben nyitok be a lakásba, ha Kev már alszik, nem akarom felébreszteni. Kilépek a cipőmből, a helyére rugdosom mielőtt a fürdő felé indulnék a sminkem lemosni. Hálónk ajtaja előtt megtorpanok, bentről erős szuszogás, halk nyöszörgés hallatszik ki. Homlokom ráncolva lépek az ajtóhoz. Résnyire nyitva van, óvatosan lököm be a falapot. De erre a látványra nem voltam felkészülve. Szám pillanatokon belül szárad ki, bizsergés fut végig testemen. Kevin az én ágyamon fekszik, teljesen meztelenül. Egyik keze mellkasát simítja, majd merev férfiassága köré fonódik a másik a felhúzott lábai között... Nagyot nyelek innen azt is látom, hogy éppen harmadik ujját csúsztatja be a másik kettő mellé. Nehezemre esik magamban tartani a kikívánkozó nyögést, tenyerem ölemre nyomom, máris félig merev vagyok.

- Kiseop... - halk sóhajára arcára pillantok, de nem néz rám, arcát a matracba nyomva nyöszörgi újra a nevem. Pár perc kell, hogy rájöjjek, nem azért szólít, mert meglátott... Testem átjárja a forróság, rám gondol, miközben magát kényezteti... Lábaim maguktól mozdulnak, párhosszú lépéssel érek mellé, feltérdelek az ágyra, hogy fölé hajolhassak.

- Kevin... - lágyan suttogom nevét, szemei résnyire nyílnak még mielőtt döbbenten elkerekednének. Kezeit szabaddá teszi, mellkasomnak feszíti őket, próbál eltolni magától.

- Kiseop, ez nem az aminek...

- Shhh... - ujjam ajkai elé emelem, majd kezeit átfogva húzom ki őket közülünk, hogy végre megcsókoljam csábos, duzzadt ajkait. Széttárt lábai közé mászok, hogy minél közelebb legyek hozzá, szusszanva simulok testéhez. Nyögve szakítja meg a csókot, fejét oldalra veti, ahogy csípőm övéhez nyomom. Lehajolva hintek csókot gyönyörűen ívelt nyakára, kezeim oldalán, tökéletes combjain futnak végig. Testem a kielégülésért üvölt, de nem tudom megállni, hogy ne csókoljam, cirógassam szeretve testét.

- Kevin, én...

- Csináld... - jobban szétcsúsztatja lábait. Pillanatok alatt dobálom le ruháim, az éjjeliszekrényem fiókjába túrva keresek egy óvszert. Saját merevségemre fogva húzok rajta párat, mielőtt a zacskót feltépve görgetem magamra a gumit. Érzem, hogy néz, küldök felé egy szenvedélyes pillantást, mire elkapja tekintetét pont úgy, mint én korábban az étteremben. Kuncogva nyúlok a mellette fekvő síkosítóért, bőven nyomok ujjaimra belőle. Mosolyom szélesedik, ahogy megérzem a gyümölcsillatot szétterjedni a szobában, ez annyira Kevinre vall. Bekenem magam mielőtt bejáratához helyezkednék, gyengéden hatolok belé. Combjait, csípőjét masszírozom, hogy enyhítsem teste görcsös szorítását. Felé hajolok, kedveskedő puszit nyomok összeszorított ajkai szélére.

- Nagyon fáj? - megrázza a fejét, de könnyes szemekkel néz rám. - Sajnálom, nem ellenőriztem, hogy mennyire vagy felkészülve. - lecsókolom kicsorduló könnyeit. Átkarolja nyakam, ujjai tarkóm cirógatják.

- Nem a te hibád... Én még nem...

- Tudom, Kev... Érzem. De kérlek, próbálj meg egy kicsit kevésbé szorítani. Ha így folytatod, az előtt elmegyek, hogy bármit is tehetnék. - vörösödő pofijához simítom arcom. Mély levegőkkel nyugtatom testem. Csak ennyitől máris annyira közel vagyok...

- Seop... Mozoghatsz, kibírom... - hálásan csókolok nyakába, lassan mozdítom csípőm. Fájdalmasan szisszen fel, ajkaimmal fojtom belé további hangjait. Egyik lábát feljebb tolom, hogy jobb szöget találjak benne. Alsóajkamba harap, teste megfeszül, ahogy végre eltalálom prosztatáját.

- Látod... Megvagy... - mosolyogva ringok tovább, lökéseim egyre erősödnek.

- Olyan gyönyörű vagy Kev... Annyira csodálatos, tökéletes... - fülébe susogok, gyengéden cirógatom meg teljesen vörös, kéjtől eltorzult pofiját.

- Nehh... Ne mondj ilyeneket...

- Miért? Ez csak az igazság... - ajkaira nyomok csókot mielőtt kettőnk közé csúsztatom kezem. Gyengéden fogom körbe lüktető merevségét. Felnyögve markol vállamba, körmei apró félhold alakú mélyedéseket vágnak bőrömbe. Lassan csípőmhöz igazítom csuklóm ritmusát, izzadtságtól síkos bőrünk csattogva találkozik minden lökésnél. Teste megvonaglik alattam, hirtelen csap le rá az orgazmus, nekem sem kell sok, lihegve borulok pihegő alakjára. Kezei vállaimról hátamra csúsznak, erőtlenül simogat. Mosolyogva húzódom ki belőle, az óvszert lehúzva dobom a közeli kukába még mielőtt mellé gördülnék. Ő rögtön rám fordul, cicaként bújik hozzám. Még fészkelődik egy darabig, mire megtalálja a tökéletes pózt: félig rajtam, félig az ágyon fekszik.

- El kellene mennünk zuhanyozni... - mellkasomra hajtja fejét, apró köröket rajzol mellbimbóm köré.

- Ugyan, ha akarod még azt a szépítő alvást, akkor nem megyünk sehová... - tudom, hogy milyen sokáig tud vacakolni a fürdőben. Na meg, ha meglátom nedves, meztelen testét nem fogok tudni ellenállni... Csak a gondolatra is reagál a testem.

- Igazad van, majd reggel... - kuncogva fúrja arcát nyakamba. Mosolyogva rángatom magunkra az összegyűrt takarót, kezem Kevin derekára siklik, lágyan cirógatom bőrét.

- Seop...

- Hmm...?

- Sose gondoltam volna, hogy te is kívánsz...

- Ugyan már, téged mindenki kíván... - kerek szemekkel, néz fel rám, én mosolyogva túrok pár izzadt tincset füle mögé. - De tudod mit? Én vagyok az egyetlen, aki szeret is. - arca újra vöröses árnyalatot vesz fel, mellkasomba bújik előlem. - De ezt majd holnap megbeszéljük. Most aludj. - nyugtatóan cirógatom derekát. Légzése egyre lassul, ahogy elalszik, de ahogy kezem megáll bőrén, egyből mocorogni kezd. Sokáig bámulom ébren a plafont, a bejárati ajtó csukódására kapom fel a fejem. Eli lép a szobába, szekrényéhez megy, csak egyszerűen ránk pillant tekintetében semmi undort vagy megvetést nem látok.

- Umm... Eli...?

- Képzeld valami liba leöntött, a felsőmet jöttem át venni, de amint visszaérek, kárpótol. - vigyorogva rángatja meg szemöldökét. - De látom neked is jó éjszakád volt. A srácok örömivászatba fognak kezdeni, ha elmondom nekik, hogy végre észrevettétek egymást.

- Észrevettük egymást... ?

- Mindenkinek feltűnt, hogy hogy néztek egymásra, csak nektek nem... Na de én megyek, vár egy lyuk, amit be kell tömnöm. - röhögve sétál ki, én csak elfintorodom majd Kevin hajába csókolva hunyom le szemeim.