Néha tényleg nem hiszem el.
- Seob, kérlek…
- Kell. Most. – ellentmondás nem tűrő hangon folytatja az öltözést. Sóhajtva mászok ki én is összetolt ágyunkból, ruháim után kutatok. Yoseob és a fura szokásai… Szex után két dolgot akarhat: vagy gyümölcsöt, vagy egy könyvet. Azt, hogy megéhezik még megértem, de nem tudom felfogni mi a jó abban, hogy órákat hasal egy könyv fölött, sokszor nem is olvassa, csak lapozgatja. Sóhajtva cibálom magamra ruháim, még zuhanyozni se mentünk el, izzadt bőrömre kellemetlenül tapad az anyag. Utolsó reménysugárként ragadom meg az ágy mellett heverő gyümölcstálat.
- Ez biztos nem jó? – felé tartom, de makacsul megrázza fejét. Reménykedő mosolyom lehervad arcomról, visszadobom a tálat, nem figyelve, hogy hogy érkezik le. Pechemre a hotelszobákat még nem szerelték fel könyvekkel. Pulóverem kapucniját felhúzva lépek ki szobánkból, Yoseobbal a nyomomban. Ha a menedzserünk megtudja, hogy kilógtunk nekünk végünk. De a szerencse csak mellénk szegődött, észrevétlenül hagyjuk el az épületet, sőt még egy közeli könyvtárat is találunk. Már zárnának, így este tíz körül, de csak kikönyörögjük, hogy hadd mehessünk be. Fejem csóválva követem Yoseobot, vidáman dúdolva ugrándozik a sorok között. Hogy van ennyi energiája? Alig fél órája döngöltem a matracba, alig bírom húzni magam… Hirtelen torpan meg, édesen csücsörítve böngészi a könyvek gerincét. Végül döntésre jut, egy magasabb polcról szeretne megszerezni egy kötetet. Lábujjhegyre emelkedik, felnyújtja kezét, de még így sem éri el. Ahogy nyújtózkodik felsője felcsúszik, kilátszik csípője, dereka, bőrén halványan látszanak ujjaim nyomai. Alsóajkam beharapva lépek teljesen mögé, nem vagyok sokkal magasabb, de pont elérem. Egyik karommal átölelem derekát, hogy magamhoz húzzam, míg másikkal a könyvért nyúlok. Ujjaim csupasz derekát cirógatják, fejem nyakához dörgölöm, lassan kezdem csókolgatni bőrét.
- Doo… Mit csinálsz?
- Én? Ugyan semmit… - fülét rágcsálom meg miközben kihúzom a könyvet a helyéről.
- Ne csináld, bárki megláthat…
- Ugyan, az a nő a pénztárnál már rég bealudt. – kuncogva nyalok füle mögé, mire megremeg, ott az egyik legérzékenyebb.
- De nem rég csináltuk.
- Seobie, belőled sosem elég. – a könyvet egy alacsonyabban lévő polcra fektetem, hogy másik kezem is dereka köré tudjam fonni. Teljesen mellkasomhoz húzom, fenekéhez dörgölöm csípőm, jelezve, hogy már kívánom. Tenyerem felsője alá csúszik, lapos, enyhén kockázott hasán futnak végig ujjaim, majd elérik mellbimbóját. Gyengéden körzök körülötte, egészen addig, amíg meg nem keményedik.
- Hihetetlen vagy… - sóhajtva ejti hátra fejér vállamra, készségesen tolja ki hátsóját, hogy jobban összedörzsölődjünk.
- Én? Nem én akarok fura dolgokat szeretkezés után… - fülébe morgok, nyakán már több vörös foltot hagytam. Lesz dolguk a sminkeseknek.
- De nem én indulok rá a másikra egy könyvtárban…
- Ugyan, ugyan… Nem vagyok egyedül. – gyengéden markolok ölére, már legalább olyan kemény, mint én. – Gyors leszek Seobie, senki sem fogja észrevenni… - nadrágját csak addig tolom le, amíg szükséges, formás fenekébe markolok. Farmerem hátsó zsebéből óvszert halászok elő, mindig van nálam egy vészhelyzet esetére. Farmerem elejét kibontom, a gumi tasakját feltépve görgetem magamra. A hotelben nem találtam az alsóm. Orrommal cirógatom meg tarkóját.
- Lehet, hogy kicsit fájni fog. Sajnálom. – puszit adok bőrére, mielőtt bejáratához igazítanám magam. Az óvszer alapból síkosított, remélem a korábbi tágítás még nem tűnt el… Lassan, könnyedén csúszok belé, elégedett sóhajjal döntöm homlokom vállának. Kényelmes tempóban kezdek mozogni, teste így, újabb tágítás nélkül is odaadóan fogad magába. Izmait befeszíti, hogy nekem jobb legyen, érzi, hogy most nem az a cél, hogy ő minél hamarabb elmenjen.
- Seob… - fülébe morgok, maga löki hátra csípőjét, hogy gyorsabb ritmusra ösztönözzön. Derekára markolva teszek eleget kérésének, arcom nyakába temetem, hogy ne adjak hangot élvezetemnek. Így másodszorra kitartásom már nem a legjobb, halk torokhanggal ér el az orgazmus. Kissé pihegek, de kihúzódom belőle, megperdítve nyomom a polcnak, hevesen csókolva puha, telt ajkait. Cuppanással válok el tőle, a szemkontaktust tartva térdelek elé, hogy számmal elégítsem ki. Erősen szopom, szívom hosszát, nyelvem hozzányomva, fogaimmal gyengéden karistolva érzékeny bőrét. Szűkölve markol hajamba, megpróbálja elhúzni fejem, de nem hagyom. Felpillantok rá, még látom élvezettől eltorzul arcát, szemeit összeszorítja, fogai alsóajkába vájnak. Mivel ez már nem az első alkalom, könnyedén lenyelem számba spriccelő ondóját, szám szélét megnyalva állok fel, hogy újabb csókot váltsunk. Lihegve dől teljesen a polcnak, így felrángatom nadrágját, mielőtt magammal foglalkoznék. A gumit lerántom már ernyedő merevedésemről, farmerom zipzárját felhúzom, még a gombot is sikerül egy kézzel helyére bujtatnom. Gyakorlat teszi a mestert. Gyorsan körbepillantok, de egy kukát se látok, így egy tetszőleges könyvet húzok ki helyéről, szétnyitom, lapjai közé dobom a használt gumit, mielőtt összecsapnám és visszalökném korábbi helyére.
- Fujj, te beteg vagy. – Seob fintorogva löki el magát támaszától, mintha mi sem történt volna indul kifelé.
- Hé, ez nem kell? – a korábban kiválasztott piros borítós kötetet veszem kézbe. Válla fölött néz vissza rám, értetlenül vonja össze szemöldökét, így meglóbálom kezem, hogy lássa mit is kell figyelni.
- Az meg minek? Epret akarok. – kuncogva rázom meg fejem, mielőtt tovább indulnék visszalököm helyére a kötetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése