Fantazmagória - Kevin (E/1) x Kiseop

Nem is tudom, a többiek hogy bírják ezt. Nekem legalább két óránként felsőt kell cserélnem, ha nem akarok rosszul lenni a saját szagomtól. Még egy utolsó igazítás a hajamon, és tökéletes. Széles mosollyal lépek vissza a próbaterembe, de ajkaim rögtön lebiggyesztem. Tovább vették az új koreográfiát nélkülem. Pedig megígérték, hogy ők is pihennek, addig ameddig átöltözöm. Sértetten huppanok le a kanapéra, utálom később megtanulni a koreográfiát, mint a többiek. És nem is voltam bent olyan sokáig. Nem igaz, hogy nem bírtak 10 percet várni… Na jó 20at… 30at… De akkor is! Idegeset szusszanva fordulok a tükör felé, hogy lássam nagyjából mit is kellene csinálnom. Szemeim automatikusan Kiseop mozdulatait követik, pedig próbálom nem őt bámulni, komolyan. Csak pár rövid pillanatig tudok AJre vagy Donghora koncentrálni, aztán szemem visszatalál Kiseophoz. Főleg most, hogy középen áll. Ahogy kezével végigsimít mellkasán kisujja beleakad felsője aljába, szinte nyakáig húzza a pólót felfedve ezzel tökéletesen kidolgozott kockáit még mielőtt az anyag visszahullna eredeti helyére. Nagyot nyelve harapok alsóajkamba, feszengve csúszok kicsit lejjebb a kanapén, teste látványára vérkeringésem egyből megbolondult. A fogaim közé csípett húst rágcsálva figyelem tovább, de érzem, hogy arcom felforrósodik, a tükörben magamra pillantva látom is, hogy pír festi pirosra. Fejem leszegve állok fel, amúgy is felesleges itt üldögélnem, nem? Ma már nem fogom tovább tanulni a táncot… Majd valaki megtanítja külön. Aj vagy Dongho… Vagy Kiseop… Kiseop… Vagy esetleg a koreográfus. Fejem megrázva elszántan pillantok feléjük.

- Fiúk, én elmentem zuhanyozni! – látom, hogy Soohyun felhúzza szemöldökét, de nem mond inkább semmit. A próbának mindjárt vége, és tudja jól, hogy egyedül szeretek zuhanyozni, a fürdőszobát akár órákra is képes vagyok befoglalni. A Dora Dorát dúdolva kapom fel a padról neszesszerem. A fürdőben kipakolok a tartóra: tusfürdő, sampon, testápoló… A vizet először beállítom, kezem magától engedi meg először a meleg majd a hideg vizet, oda se kell néznem, hogy tudjam hány fokkal kell elfordítani, hogy tökéletes legyen a hőfok. Az elmúlt évek során már belém rögződött. Nadrágom csípőmről letolva ejtem a földre, a szennyes ruha kupacba rúgom egy egyszerű mozdulattal. Felsőm lehúzva kis hezitálás után nadrágom után dobom, már hozzáért izzadt bőrömhöz, fel nem veszem még egyszer mosás nélkül. Beállok a kellemes vízsugár alá, percekig nem csinálok semmit, csak hagyom, hogy a vízcseppek lecsurogjanak testemen, simogatnak, mintha puha érintések lennének. Kiseop puha tenyerei… Fejem megrázva nyúlok a tusfürdős flakonért, finom kókuszillat terjed szét a levegőben. Kellemeset szippantok belőle, múltkor még Kiseop is megdicsérte… Szusszanva dörzsölöm össze tenyereim, hogy felhabosítsam a tusfürdőt majd hasamtól kezdve kenem szét bőrömön. Percekig csak simogatom magam végül sóhajtva félig merev férfiasságom köré kulcsolom ujjaim. Ha szexuálisan frusztrált maradok, a többiek egész este hallgathatják, ahogy nyavalygok… Lassan mozdítom meg csuklóm, másik kezem mellbimbómra csúszik, gyengéden morzsolgatom. Egy reszkető sóhajt kieresztve billentem hátra fejem, orromon keresztül, szuszogva veszem a levegőt. Szemeim összeszorítom, próbálom magamban tartani a hangjaim, mégiscsak a próbatermünk fürdőjében vagyok… Hirtelen érzek meg egy másik kezet enyém köré fonódni, éhes ajkakat nyakamhoz tapadni…

- Kiseop…

- Kevin… - beleborzongok, amikor a kívánt hang susogja vissza nevem, de nem merem felnyitni a szemeim. – Kívánlak Kevin… Azt akarom, hogy az enyém légy. Teljesen. – fülkagylómba nyal miközben csípőjét hozzám dörgöli, érzem, hogy teljesen merev. Nagyot nyelve dörgölőzöm hozzá, szívem a torkomban dobog. Minden érintése, simítása olyan mintha évek óta szeretők lennénk, ismeri az összes gyengepontom. Csalódottan sóhajtok, mert kezeim elhúzza testemtől, a csempéhez húzza őket, egyből megértem, hogy mit akar, halkat nyögve támaszkodom a falnak. Gerincem mentén hint égető csókokat bőrömre, egyre lejjebb és lejjebb halad. Hallom, ahogy térdei a zuhanytálcához koccannak, végigfut rajtam a hideg. Fenekembe markol, kissé széjjelebb húzza a félgömböket, hogy ajkai szabad utat kapjanak.

- Kiseop… Nehh… - arcom kezeim közé nyomom a csempéhez, amikor nyelvével kezdi ellazítani izomgyűrűim. Zavarban vagyok, de mégis kelletlen sóhaj hagyja el ajkam, amikor feláll mögülem. Vállam felett nyúl el, testápolót nyom ujjaira, tudom jól, hogy mi következik, fejemben annyiszor elképzeltem már, de így annyival másabb…

- Kev, lazíts… - nyakamba csókol, lassan csúsznak belém ujjai, először kettő majd három… Meglepően könnyen csúsznak bennem ki-be, nyöszörögve tolom hátrébb csípőm, hogy mélyebbre jusson. - Látom türelmetlen vagy. – érzem bőrömön, hogy vigyorog, erősebben szívja meg, vörös foltot hagyva maga után. Újra a testápolós flakonért nyúl, ahogy elhagyja testem kellemetlen hiányérzet lesz úrrá rajtam. Hangot is adnék elégedetlenségemnek, de nem bírok értelmes szavakat formálni. – Itt jövök, csak nyugi… - fülem mögé ad egy apró csókot, egyik kezét saját kézfejemre fekteti a falon, másikkal csípőmet karolja át, ahogy belém hatol. Nyögve szorítom össze szemeim, nem fáj, de feszít, ahogy teljesen kitölt… Lábaim megremegnek, ha nem tartana biztos összeesnék.

- Kise… - hangom elcsuklik a szó végén, óvatosan húzódik ki belőlem, s ugyan olyan lassan tolja vissza magát.

- Jól csinálod Kev, ne aggódj… Olyan csodálatos vagy. – pár perc kell és teljesen elvesztem a fejem, nem érdekel az, hogy hol vagyunk, vagy, hogy ki hallja. Hangosan adom mindenki tudtára, hogy élvezem amit velem tesz, hogy mennyire szeretem… Bőrünk csattog az egyre gyorsuló tempótól, alhasamban a bizsergés már-már elviselhetetlenné válik.

- Kiseop, én mindjárt…

- Én is Kev… Én is… - szabad kezem a falról levéve kulcsolom merev férfiasságom köré, hogy hamarabb elérjem a kielégülést.

- Kiseop! – nevével ajkaimon élvezek el, fejem hátravetve. Hangosan lihegve dőlök a falnak, a vízsugár alá tartva mosom le ondóm kezemről.

- Hercegnő, megfulladtál odabent, vagy mi? – Hoon kiabál be az öltözőből.

- Hagyjad már, biztos a lábát gyantázza. – AJ szavait Dongho és Kiseop nevetése kíséri. Kiseop... Dühösen csapok a csempére, nem szabadna, hogy ennyire belemerüljek a fantáziáimba. Először is: sose fognak megtörténni. Másodszor pedig, ha valaki rám nyit miközben Kiseop nevét nyöszörögve én éppen... Fejem megrázva lököm el magam a faltól.

- Tíz perc és megyek! – kiáltom miközben a samponos flakonért nyúlok.