Mindig is rabul ejtett az, ahogy táncol. Teste minden porcikája eggyé válik a zenével, bárcsak velem válna eggyé... Lenyelve a számban összegyűlt nyálat csúszok lentebb a kanapén, lábaim keresztbe vetve egymáson próbálom eltakarni előle dudorodó nadrágom, nem mintha szükség lenne rá, ilyenkor csak a zene létezik és ő. Megnyalom ajkaim, már teljesen átizzadta felsőjét, a fehér anyag második bőrként tapad rá. Tenyerem ölemre nyomom, próbálok valami undorító dologra gondolni, hogy lankadjon merevségem, de ahogy tekintetem újra meg újra azokra a tökéletes félgömbökre tapad... Ha végez, fel kell állnom innen, és az kellemetlen lesz. Megelőzve a zavarba ejtő pillanatot magamtól állok fel, mögé lépve fogok csípőjére, megállítva ezzel a mozdulatban.
- Hyung? - tétován szólít meg, fejét hátradöntve néz fel rám. Figyelem, ahogy egy izzadtságcsepp megindul homlokáról, végiggördül arcán, nyakán majd felszívódik pólója nyakánál. Miért is jöttem ide?
- Junho-yah, nem tudnád még egyszer megmutatni azt a csípőringatást a Back to you-ból? Még mindig nem igazán megy... - szemei apró csíkká szűkülnek, ahogy rám mosolyog.
- Persze, hyung. Jobbra kezdjük, így. - szám kiszárad, ahogy csípője megindul a ritmusra, esetlenül próbálom követni.
- Hyung, ne légy ilyen merev, lazulj el... - ellazulni... Lehunyom szemeim, mélyen beszívom fűszeres illatát, tudatomon kívül lépek közelebb hozzá, mellkasom hátához simul, tenyereim csípőjéről hasára csúsznak.
- Mmmm... - kellemes így, jó érzés karjaimban tartani.
- H-hyung... - hallom a hangján, hogy zavarban van, hogy ne lenne, amikor tisztán érzi mennyre fel vagyok húzva.
- Junho-yah... - nyakába hajolok, résnyire nyitott ajkaim bőréhez nyomom, nyelvemen érzem korábban használt parfümje kesernyés ízét keveredni sós aromával. Ha lehet, ez még jobban felizgat pedig azt hittem egy kis kóstoló elég lesz.
- H-hyung... - hangja remegésére felpillantok az előttünk lévő tükörbe. Arca teljesen kipirult, alsóajkát gyengéden beharapja, fejét oldalra fordítva kínálja fel jobban magát. Nem hiszem el, hogy... Kezeim megindulnak testén, beszöknek pólója alá, elégedett morgással tapintom végig a puha, feszes bőr alatt lapuló izmokat. Egyik mellbimbóját ujjaim közé csípve morzsolgatom, nagyot kell nyelnem, mikor halkan nyöszörögve megvonaglik karjaim között. Pimasz vigyorral csúsztatom szabad kezem nadrágja elejére, belemarkolok már tisztán észrevehető merevedésébe.
- Mondd csak Junho-yah... Gondoltál már rám miközben... - erősebben fogok rá, kínzóan lassan masszírozom.
- Én... - nyaka gyönyörű ívbe hajlik, ádámcsutkája szexisen ugrik fel majd csúszik vissza.
- Válaszolj Junho-yah... - ölem jobban hozzádörgölöm tökéletes hátsójához. Nyüszögve próbál, ha lehet még közelebb férkőzni hozzám.
- Igenh...
- És mit teszek veled Junho-yah?
- Te... Belém... - beszéde összefüggéstelen nem tudom, hogy direkt vagy... - Keményen...
- Oh Junho-yah, nem gondoltam volna, hogy durván szereted, mindenkit meg tudsz téveszteni az édes kis pofiddal. - az említett testrészre adok csókot, majd felsőjét lerángatva lököm előrébb, nagy tenyeremmel nyomást fejtek ki gerincére, egyből megérti, behajolva támaszkodik a tükörnek, hívogatóan pucsít felém. Úgy döntök élvezem egy kicsit a látványt, így először saját ruháimtól szabadulok meg, majd az ő nadrágját bokájáig rántom. Elvigyorodom, ahogy a pucér félgömbökkel találom szemben magam, a kis huncut nem vett alsót. Gyorsan körbepillantok, hogy mit lehetne síkosítóként használni. Jobb híján ujjaim veszem ajkaim közé. Tudom a nyál nem a legjobb erre a célra, de a semminél csak jobb. Pár perc gondolkodás után egyből két ujjamat csúsztatom belé, tudom, hogy nem bán egy kis fájdalmat. Viszont meglepően könnyen jutnak be ujjaim, nagyot nyelek, s ha lehet, még jobban megkeményedek a gondolatra, hogy nem is olyan régen saját magának okozott így örömöt. Talán épp pár órával ezelőtt, amikor olyan sokáig volt a mosdóban.
- Nagyon rossz fiú vagy. - játékosan csapok hívogató fenekére majd belemarkolok miközben még egy ujjat tolok belé.
- Ne szórakozz... Kérlek... - csípőjét hátra tolva éri el, hogy ujjaim prosztatájához nyomódjanak. Nagyot nyögve ejti előre a fejét, megtöri a szemkontaktust.
- Ahogy szeretnéd édes... - kihúzom belőle ujjaim, tenyerembe köpve húzok néhányat már előváladéktól síkos férfiasságomon. Egyik kezem csípőjére markolok, másikkal bejáratához irányítom magam. Egy határozott lökéssel hatolok belé. Nem bírom megállni, rögtön mozogni kezdek. Durván, keményen... Hangosan nyög, körmei a tükör sima felületét karistolják, erősen markolom csípőjét, ennek biztos nyoma marad. Ajkába harap, zavarba jött saját hangjaitól...
- Ne tedd ezt édes, hadd halljam. Sikíts nekem. - és megteszi. A nevem vagy annak töredéke hagyja el ajkait, ahogy újra és újra eltalálom prosztatáját. Végül izmai megfeszülnek, ondója a tükörre fröccsen anélkül, hogy hozzáértem volna. Ahogy forró teste összeszűkül körülöttem, hörgő torokhanggal mélyen élvezek belé. Lehunyt szemeim mögött csillagok táncolnak, újra és újra felrémlik előttem orgazmustól eltorzult gyönyörű arca...
- Hyung! Hyung! - homlokom ráncolva nyitom fel a szemem, Junhoval találom szemben magam, egész közel hajol. Mosoly kúszik számra, felemelem kezem, hogy tarkójánál fogva megragadjam és közel húzzam egy szenvedélyes csókra, még nem volt alkalmam az ajkait ízlelni. De valami nem stimmel, félúton megáll a kezem és inkább saját hajamba túrok vele - Sajnálom, hogy ennyit kellett várnod, már kész vagyok, megyek átöltözök addig te... Umm... Csináld, amit szeretnél. - édes pírral az arcán fordul el, kerek fenekét riszálva siet az öltözőbe. Mindent csak álmodtam volna? Lepillantok ölemre, és már értem zavarának okát. Szűk farmeromon keresztül tisztán látszik, hogy áll a farkam. Fasza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése